Közlekedj úgy, mintha láthatatlan lennél!
Ez a motoros oktatás egyik megközelítése: vezess úgy, mintha az autósok nem látnának, nem vesznek észre, ezért készülj fel mindenre!

És tényleg, az autósok tényleg nem látják a motorosokat.
És most nem arra gondolok, hogy holttérben nem vesznek észre, vagy nem néznek oldalra sávváltáskor, elütnek a záróvonalon keresztül, stb.

Az autósok akkor sem vesznek észre a motorosokat, ha segíteni akarnak.
Mintha egy külön láthatatlan kaszt jönne velük szembe.

Ezt - az egyébként nem túl újkeletű - felismerést tegnap motorozás közben tettem.
Láttunk egy traffipaxot egy 40-es táblánál, és (különös tekintettel az objektív felelősségre) gondoltam értesítem a közlekedőtársakat.
Éppen ezért minden szembejövőnek válogatás jeleztem az egyezményes jelekkel (refi villogtatás, újkörzés, stb.), hogy van az úton valami odanemillő.

Amikor autóban ülve teszem ezt, minden második-harmadik szembejövő autósnak feltűnik, hogy  valamit akarok, és köszönik az infót, majd - gondolom - megteszik a szükséges intézkedéseket (általában lassítanak).

De ma?
Nem, hogy nem köszöntek, még fel sem néztek, hogy vajon mit akar ez a köcsög motoros.
Pedig nem mentem se túl gyorsan (Traffipax után? Hülye vagyok én?) ráadásul kicsi sem voltam: a DL nem egy gyerektricikli, igen csak kilátszik a kocsik közül, főleg, ha ketten ülünk rajta.
Ennek ellenére semmi: a szembejövő autósok közül egyetlen egy sem jelzett, mintha tényleg láthatatlanok lennénk. :-)
Olyan 20-30 kocsiig jeleztem, aztán meguntam, bocs.
Mintha teljesen láthatatlanok lennénk, ránk sem néztek a kedves autós közlekedőtársak...
 
Kedves közlekedőtársak, figyeljünk oda egymásra!
Figyeljünk oda egymásra, mert senki nem lesz boldog, ha kárt okoz a másiknak, és bármikor előfordulhat, hogy a szembejövő segíteni tud nekünk.
Attól függetlenül segíthet a szembejövő, hogy autóban ül, motoron, vagy biciklin. Figyeljünk inkább oda mindenkire.

Ez volt a mai tanulság. :-)